Szóljunk kicsit az időjárásról, ami igen csak ellent mond a remélt nyári forróságnak, illetve a jún. 12-14 vagy meddig tartó sulis programoknak. Nem tudom ti hogy vagytok vele, de nem nagy élvezet leutazni Ceglédre (szülővárosomba)  zuhogó esőben és 4 centis pocsolyákon átugrálva. Természetesen az állomás és az úticél a város 2 másik felén van, így sétálgathatunk keresztül az utakon és a macskakövekkel kirakott járdákon. Aztán természetesen a fodrásznál hallgathatom a Danubius, a rokonoknál meg a Mónika show-t. Vissza felé se más a helyzet, az eső szemerkél a pocsolyákat meg megvilágítja a főút egyetlen lámpája . Az állomáson többen kérdezték ,hogy merre lesz a vonat? S, mi mint őshonos Pestre bevándorlók helyre vezettük a néniket, akik azt újságolták, hogy milyen rossz a vércsoportuk. Miután végre vonatra szálltunk, anyukám azon izgult, hogy le ne kapcsolják a mi vagonunkat a szerelvényről, mivel igen sokáig álltunk. Mire elindult szerencsére velünk együtt, addigra minden sötétségbe borult. Az ablakon kibámulva kerestem a holdat, de pechemre talán pont ekkor volt újhold. Mindegy én hallgattam a  King Nothing-ot (Metallica), és lassan /igaz nem tudom hogy hogyan/ de elnyomott az álom.